A kilépő interjúk: miért hagyja el a céget?
Egy szervezet vagy szervezeti egység belső állapotának folyamatos monitorozása nem egyszerű feladat, hiszen nagyon kevesen végeztetnek folyamatos időszaki állapotfelmérést a szervezet állapotáról. A szervezet állapotában bekövetkező javulás vagy romlás alapvetően befolyásolja a cég jövőjét és profittermelő képességét. Egy olyan szervezet, melyben a benne dolgozók nem hisznek, amelyben szkeptikus vagy egyenesen „ellendrukker” emberek tevékenykednek, nem fogja tudni elérni céljait.
A szervezet belső állapotának folyamatos figyelemmel kísérésére a legegyszerűbb módszer a kilépő dolgozókkal folytatott strukturált feltáró interjúk készítése.
A kilépő interjú a munkavállaló felmondása után készül. Célja, hogy a munkavállaló a kötelékből kiszakadva, felszabadultan beszélhessen mindazokról a dolgokról, amiről korábban nem mert/nem akart/nem tudott, mely dolgok, érzések, vélemények komolyan befolyásolják a szervezet mindennapjait.
A kilépő interjúk célja kettős. Egyrészt a munkáltató megtudhatja, hogy saját munkavállalói hogyan is látják belülről a szervezetet. Mik a hibái, hiányosságai, és mik az erősségei. Kik azok a személyek, akik esetleg nem kívánt módon, mértékben vagy irányban befolyásolják a szervezet napi működését, és kik azok, akik a "hátukon viszik" a céget minden nap. Másrészt a távozó kolléga számára egyfajta megnyugvást, felszabadulást jelent, hogy mindezt elmondhatja, megkönnyebbül, és nem viszi tovább mindazokat a terheket, melyek korábban rárakódtak.
A kilépő interjú fontos információforrása egy szervezet vezetésének. Az interjút célszerű úgy strukturálni, hogy azzal mintegy "letapogassuk" a munkavégzés gyakorlati megvalósulásának minden lényeges aspektusát: a munkavégzést, munkaszervezést, munkahelyi légkört, a szervezet általános állapotát, a szervezet kompetenciáit, azok esetleges hiányosságait, a beosztottakat, a kollégákat és a vezetőket is. Amennyiben a kilépő interjúkat jól strukturáljuk és egymással összehasonlítható formában készítjük el, akkor a vezetés komoly belső információkat nyerhet az általa vezetett szervezetről, olyan információkat, melyeket más módon nem szerezhetne be.
Általános elv, hogy a munkavállalók a céghez mennek dolgozni, de a vezetőik miatt hagyják el azt. Ez vonatkozhat akár a legfőbb vezetőkre, de akár beosztott vezetőkre is, tehát a vezetésnek elsőrangú érdeke, hogy akár saját magáról, akár egyes középvezetőiről, beosztottairól objektív képet alkothasson. A távozó kollégák által hátrahagyott információ-halmaz sokban segítheti a menedzsment munkáját a hatékonyabb munkaszervezésben, az előremozdító illetve a hátráltató személyek kiszűrésében.
A kilépések egyik fontos oka a frusztráció. A frusztrált munkavállaló nem lesz boldog, nem fog megfelelően dolgozni, nem hozza azt a hozzáadott értéket, amit elvárunk tőle. A munkavállalók frusztrációjának forrásai legtöbbször az:
elégedetlenség a fizetéssel
elégedetlenség a (közvetlen) vezetővel
elégedetlenség a munkakörülményekkel
elégedetlenség a kollégákkal
elégedetlenség a munkával.
Ezek a kérdések azok, melyeket a kilépő interjúkban érdemes kitérni.
A fizetéssel kapcsolatos elégedetlenség forrása lehet belső bérfeszültség, mely a szervezeten belüli eltérő bérezésekre vezethető vissza, vagy olyan külső bérfeszültség, amely nem tükrözi az adott munkakör általános munkaerő-piaci értékét.
A vezetővel való elégedetlenség mögött több esetben az úgynevezett „Péter elv” áll. Ennek lényege, hogy mindenki addig emelkedik a szervezeti hierarchiában, amíg eléri az inkompetencia szintjét. Amennyiben adott egy tehetséges és kompetens munkavállaló, akit előléptetnek, akkor jó eséllyel kompetens lesz az új, magasabb pozíciójában is, ezért újra előléptetik. Az előléptetések addig folytatódnak, amíg a munkavállaló immár alkalmatlan lesz megfelelni az új kihívásoknak, és már nem előnyére, hanem hátrányára lesz a szervezetnek. KKV-k esetében ez megtörténhet akár a tulajdonos-ügyvezetővel is: Adizes szerint tipikus vállalati „halál ok”, amikor a legfelsőbb vezető válik a szervezet szűk keresztmetszetévé.
A munkakörülményekkel kapcsolatos elégedetlenség olyan általános, adott esetben könnyen pótolható hiányosságokra hívhatja fel a vezető figyelmét, mint pl. az ebédlő vagy a mellékhelyiségek minősége, vagy éppen a napfény vagy légkondi hiánya, a használt eszközök nem megfelelő működése.
A kollégákkal kapcsolatos elégedetlenség általános munkaszervezési problémákra, esetleg magasabb vezetői hiányosságokra utalhat. A munkavállalók –néhány természetes személyes ellentéttől eltekintve- nem a kollégáikra haragszanak, hanem a munkaszervezés, a motivációs rendszer, vagy a nem megfelelő vezetői attitűdök, esetleg saját vagy kollégáik inkompetenciája miatti frusztráltságukat vetítik ki másokra, és ebből keletkezik a kollégákkal szemben érzett elégedetlenség. A szálak visszafejtésével és az ok-okozati láncolat felderítésével komoly hiányosságokra deríthetünk fényt.
Hasonló okokra vezethető vissza a munkával kapcsolatos elégedetlenség. A fentieken túl a nem megfelelő kiválasztás is frusztráció forrása lehet: az alulképzett munkavállalók nem lesznek képesek, a túlképzettek pedig nem lesznek hajlandók jól dolgozni, így mindketten elégedetlenek lesznek a munkájukkal.
A kilépő interjúk tehát a szervezet belső állapotával kapcsolatos információk olyan bőséges, a körülményekhez képest olcsó és objektív forrása, melyet érdemes minden vállalkozásnak komolyan alkalmazni.
Forrás: HR Portal
