Felnőtt álmok már diákként is

A diákmunka régebben az iskolaidőn kívüli kereseti tevékenységet jelentette, legalábbis többségében. A tanulók leginkább a nyári szünetekben kezdtek el dolgozni olyan helyeken, ahol a szezonalitás volt a fő elem, így árultak fagyit, sütöttek lángost, végeztek mezőgazdasági munkát. Sokaknak ez zsebpénzkiegészítés volt, vagy ebből fedezték az évközi kiadásaikat. Ma ez a fogalom már sokkal többet jelent ennél: karrieralapozás, jövőépítés, tapasztalatszerzés. A lehetőségek pedig ennek megfelelően lettek komolyabbak, tartósabbak is.

A Prohuman Diákmunka Magyarország egyik legnagyobb iskolaszövetkezete, éppen ezért rengeteg tapasztalattal rendelkeznek a diákmunka kapcsán. Ismerik és értik ezt a világot, a szabályozást, változásokat, a diákok és persze az őket foglalkoztató vállalatok elvárásait.

Tóth Rozália

Még mindig egyenlő a szezonalitás a diákmunkával?

A nyár kiemelt időszak, de ma már az év minden hónapjában népszerű a diákmunka, és egyáltalán nem szokatlan, hogy egy diák az iskola mellett is vállal munkát. Ma már inkább a 18 év alatti, középiskolás korosztály körében jellemző szezonalitás, a kimondottan nyári munka, a 18 éven felüliek sokszor egész évben vállalnak munkát valamilyen rendszerességgel. A nyári időszakban sok diák dolgozik akár heti 40 órát, jellemzően 1–1,5 hónapos időtartamban, miközben egyre többen vannak, akik szeretnének  egész nyáron dolgozni. Természetes, hogy nyáron a turisztikai vállalkozások, így az éttermek, hotelek, strandok is számos munkalehetőséget kínálnak, de sok idényjellegű munka is van ebben az időszakban, sőt, a gyárakban is több fiatalt alkalmaznak könnyű fizikai munkára a szabadságok miatti kapacitáshiány áthidalására. 

Mit várnak a diákok egy munkahelytől? 

A Prohuman Diákmunka tapasztalata szerint a 3 legfontosabb szempont a szellemi pozíciók esetén: a bérezés, a rugalmas munkaidő és a home office lehetőség. Az idősebb diákok körében motiváló lehet maga a pozíció, szakterület is, főleg, ha valaki gyakornokként dolgozik.

Sokan megtakarításként tekintenek a diákmunkával megkeresett pénzre – például jogosítvány, nyelvvizsga megszerzésére gyűjtenek. Azonban a napi kiadások fedezésére is egyre fontosabb lett a diákoknak a jövedelemszerzés, elsősorban is olyan hallgatók körében, akik kollégiumban vagy albérletben laknak. Emellett sokan vannak, főleg a fiatalabbak, akik a „zsebpénzük” kiegészítése céljából dolgoznak. Az átlagos órabér országosan akár 2000 forint körül is mozoghat, de egy jól képzett diák IT vagy mérnöki területeken akár 4000 forintos órabért is kaphat.

Melyek a legfontosabb változások az utóbbi években?

Általános tapasztalatként mondhatjuk el, hogy komoly növekedést látunk az üzleti oldalról is, azaz a vállalatok egyre bátrabban és egyre több területen alkalmaznak diákmunkásokat. Az első negyedévben nagyjából 15-20%-os emelkedést tapasztaltunk az előző év azonos időszakához képest, és arra számítunk, hogy a nyáron még tovább nőhet a diákmunkások száma. A növekedés egyik oka a munkaerőhiány, de a technológiai fejlődés adta lehetőségek, az otthoni vagy távoli munkavégzés elterjedése is nagyon sok diák számára biztosít alkalmat a munkavállalásra. Ez a cégek számára is lehetőség, hiszen több munkát és rugalmasabban tudnak kiadni diákoknak. Fontos szempont az is, hogy a 25 év alatti diákmunkások jövedelme adómentessé vált, és természetesen a magasabb bér is motiválja a fialatokat. Az irodai vagy fehérgalléros pozíciók esetén elmondható, hogy nem volt jelentősebb változás a munkaköröket illetően. A népszerű pozíciók között található továbbra is a HR gyakornok, az adminisztrátor, a pénzügyi és számviteli gyakornok, valamint az IT területhez tartozó gyakornoki pozíciók köre. Minél rugalmasabb a munkaidőbeosztás, annál könnyebb olyan diákot találni, aki képes a munkát összeegyeztetni az iskolával vagy egyéb kötelezettségekkel.

Forrás: HRportal.hu