A munkahelyi stressz fő oka nem a leterheltség, hanem az átszervezés
Az induló országos felmérésben 2015. november 30-ig 50 fős mintavételig ingyenesen kipróbálható a rendszer. A kutatási időszakban a BME Ergonómia és Pszichológia Tanszékének a munkatársai Dr. Kun Ágota szakmai vezetésével tudományos szempontból is vizsgálják és validálják a kérdőívet.
A programnyitó rendezvényen a megjelent vendégeket és szakmai közönséget Dr. Takács Ildikó a BME Ergonómia és Pszichológia tanszékvezetője köszöntötte. Az előadásokat Balogh Katalin a Nemzeti fókuszpont vezetője indította, aki beszámolt az EU-OHSA „Kezeljük a stresszt!” nemzetközi kampány eredményeiről és a munkahelyi stressz leggyakoribb okairól Magyarországon:
• 56 százalékban a munkahelyi átszervezések, az alkalmazás bizonytalansága
• 48 százalékban a munkaórák száma, vagy a munkaterhelés
• 46 százalékban a kollégák, vagy a felettesek nem támogatják a munkavállalót a feladatának az ellátásában
• 45 százalékban nem megfelelően tisztázott szerepek és hatáskörök
• 35 százalékban kötekedésnek, zaklatásnak való kitettség
• 24 százalékban a saját munkamódszerek alkalmazásának a korlátozott lehetősége
Előadásában a pszichoszociális kockázatok kezelésében a vezetőség szerepét emelte ki:
• A pszichoszociális kockázatok megelőzésére/csökkentésére vonatkozó terv végrehajtásáért a munkáltatók felelősek.
• A vezetőknek támogató munkahelyi környezet kialakulását kell elősegíteniük, és a munkavállalókat aggályaik, javaslataik megosztására kell ösztönözniük.
• A középvezetők fontos szerepet töltenek be e téren, mivel ők vannak napi kapcsolatban a munkavállalókkal.
• A jó vezetés és az emberek megfelelő kezelése segít a jó pszichoszociális munkakörnyezet megteremtésében; ezek a készségek is tanulhatók és fejleszthetők.
A második előadásban Dr. Kun Ágota a kutatás szakmai vezetője a munkahelyi egészségfejlesztés és kockázatértékelés főbb szempontjait mutatta be.
A munkahely több szempontból is jó terepe az egészségfejlesztésnek, egyrészt az elérhetőség, másrészt pedig a veszélyeztetettség miatt is. A munkahelyi egészségfejlesztést és kockázatértékelést több ok miatt is elindíthatnak a cégek/intézmények. A törvényi kötelezettség és a valódi igények mellett, a pályázati támogatás, az employer branding, a divat és az ad hoc döntések is szerepet játszanak. Az általános gyakorlatok nagyrészt kimerülnek a tréningekben, az egészség / sportnapokban, a masszázsban és a szűrővizsgálatokban. Az, hogy mennyire sikeres egy program, az nagyban függ a vállalatvezetés és a menedzsment támogatásától, az alkalmazott humánpolitikától, az elköteleződéstől, valamint a munkavállalók bevonásától a tervezésbe és a döntéshozatalba.
A harmadik előadásban Faragó István a Stressz-M program vezetője mutatta be a online stresszfelmérő / kutató rendszer alkalmazásának a lehetőségeit. A felmérés első változat már 2010-ben elkészült, még automatikus visszajelzés nélkül. 2014-ban az EU-OHSA pályázati felhívásra lett újragondolva és kifejlesztve egy olyan szoftver, ami automatikusan elkészíti az egyéni-csoportos és szervezeti visszajelzéseket és lehetőséget nyújt az adatok különböző szempontú lekérdezésére is. A felmérést egyének, vállalatok/ intézmények, de szakértők (pszichológusok, munkavédelmi szakértők, képző cégek) is használhatják.
Forrás: HR Portal
