Hogyan lehet "sikeres" egy munkaerőpiac és merre tart Magyarország?
Az elsőre kimondhatatlannak tűnő szó az angol flexibility (rugalmasság) és a security (biztonság) összetételéből adódik. Ennek pontos útja, módja nincs határozottan kikövezve, a rugalmas biztonságot nyújtó munkaerőpiacot többféle eszközzel is el lehet érni. Így a flexicurity a dán modellben például azt jelenti, hogy a munkaerő felvétele és elbocsátása egyszerűbb, könnyebb, másrészt jelenti az erős szociális háló és az aktív munkaerő-piaci politikák létét. A másik flexicurity-mintaországban, Hollandiában pedig az atipikus foglalkoztatási formák (mint a részmunkaidő, munkaerő-kölcsönzés) kerültek előtérbe.
A dán példa három pillérét a felmondási szabályok differenciálása, a hosszú munkanélküli ellátás és az ellátás közben megvalósított reaktiváló programok jelentik (tanácsadás, munkatréning, elhelyezkedés bértámogatással). A válság következtében úgy tűnik, a dán rendszer sikeres, mégsem véletlen, hogy nem vált univerzális receptté, és az egyes országok más és más módon közelítenek a rugalmas és biztonságos munkapiachoz. A dán recept nem olcsó, főleg válságban, láthattuk, hogy messze többet költ az ország GDP-jéből a munkanélküliek reaktiválására az átlagnál. Az egyes országok máshol keresik a "rugalmasítási" lehetőségeket, például megpróbálják elérni, hogy az emberek "ki se essenek" a munkaerőpiacról.
Az, hogy a flexicurity Magyarország számára is cél, jelzi egyrészt, hogy Czomba Sándor foglalkoztatásért felelős államtitkár is példaként említette "az északi országokban olajozottan működő rugalmas biztonság modelljét" a stratégiai célok eléréséhez. Ha megnézzük, hová tart a magyar foglalkoztatáspolitika, akkor azt láthatjuk, hogy markáns elhatározás van a modell első fele, a flexibility, vagyis rugalmasság megvalósítására. Egyedül a "flexi" megvalósítása azonban nem elég, szükség van a "security"-re is főleg annak elkerülésére, hogy rosszabb időkben összeomoljon a munkaerőpiac, és nagyarányú, tartós munkanélküliség álljon be.
A security oldalt szolgálhatná a munkanélküli ellátás, ez viszont éppen hogy 3 hónapra rövidül, ami Európában a legszigorúbb. A dán példában látott másik eszköz az aktív - egyénre szabott - munkaerőpiaci eszközök fokozott alkalmazása. A konvergencia programból viszont az tudható, hogy ezeken az eszközökön a következő két évben 40-40 milliárd forintot tervez spórolni az állam. A foglalkoztatottság fokozására a kormány eddig ismert fő eszköze a közfoglalkoztatás lesz. Habár a nemzetközi tapasztalatok szerint a közfoglalkoztatás nem hatékony, a teljes mértékben jövőre beinduló magyar rendszert előre természetesen nem tudjuk értékelni.
Forrrás: www.portfolio.hu
